Info: Velesu - Tamas Galgoczi - ekultura.hu (HU)

fotkaSokadszori meghallgatás alapján is azt mondom, ez a lemez nem könnyű darab. Elsőre persze megszédíti az embert fémességével és archaikus motívumaival, de, akárcsak Obi-Wan Kenobi, zavart éreztem a zenében. Mivel ez az érzés nem hagyott nyugodni, rászántam az időt, és újra meg újra lejátszottam. Teljesen mélységében még most sem sikerült felfognom, viszont már tisztult a kép, és ennek köszönhetően megemelem képzeletbeli kalapomat Tomáš Kočko előtt. Szerintem kifejezetten erős koncepciót jelent, ha egy isten nevét választja valaki lemezcímnek. Ott van benne a lehetőség a vallás, a mágia, a hit és a hívők közötti kapcsolat, vagy akár az istenek egymáshoz való viszonyának zenével történő feldolgozására. Velesu (Veles) a föld, a víz, az erdők és az alvilág istene volt a szlávoknál, valamint több más egyéb mellett a zene is hozzá tartozott. Az idők során (a kereszténység elterjedése után) ördögi figura lett belőle, vagy jobb esetben szentként tisztelték tovább. Mindezek után nem okoz meglepetést az a tény, miszerint az album meghatározó eleme a népzene, melynek eredete a régmúltba nyúlik vissza, amikor az istenek még az élet szerves részét képezték. Ének, kórus és népi hangszerek keverednek metal muzsikát idéző dobbal és gitárral, hogy közösen ruházzák fel ezt a kilenc számot eltérő zenével, és főként eltérő hangulattal. Van, ahol nagyívű éneket kapunk, máskor a pörgősebb zene ellenére elszállós, révülős érzés uralkodik, míg a lemezzáró tétel kifejezetten szomorúra, komorra sikeredett. Ez például értelmezhetjük a régi istenek bukása feletti bánkódásként vagy a régi világ eltűnése feletti kesergésként is. Nekem legjobban a címadó szerzemény tetszett, köszönhetően a megállíthatatlan dallamnak és az egyszerűnek tűnő, ám gazdag hangszerelésnek, amit csak megkoronáz Kočko éneke, majd a helyére lépő kórus. A dorombbal indító „Dokola” a vokális részekben rejtező energiáknak köszönhetően egyszerre emlékeztet a falusi fiatalok egymásnak felelő csoportjaira, míg a hangszerelésben megmutatkozik mindaz, ami egyébként az egész album sajátja, jelesül az egyszerűséget sugárzó hatást aprólékosan felépítő, átgondolt munka. Ezt éreztem elsőre zavarnak, de valójában nem erről van szó, csupán egy új utakat kereső, a népzenét más stílusokkal keverő, saját elképzeléssel bíró, azt megvalósítani képes művész kilencedik lemeze kíván többet az egyszerű meghallgatásnál. Kinek ajánlom: szláv népzene és metal muzsika keveredik egyéni elgondolásokkal, a kristálytiszta vokál pedig már csak hab a tortán. ////////////////////// Tamas Galgoczi - http://www.ekultura.hu (HU) ////////




Další zprávy

O NÁKUPU
© Indies Scope

IČ 105 34 181     /     Dolní Loučky 191     /     594 55  Dolní Loučky u Brna

příměstský tábor Brno